- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Romans 14:16
- Reference check
- Tier 1
Show text
Let not then your good be evil spoken of:
Opening
Opening page.
Hebrew Ordinal
Showing 50 of 242 checked matches: 20 names, 222 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
Let not then your good be evil spoken of:
Seven years old was Jehoash when he began to reign.
The men of Netophah, fifty and six.
indraa gahi shrudhii havaM tvaaM havante adhvare
vaavRdhaana upa dyavi vRSaa vajry a\roraviit
yam agnim medhyaatithiH kaNva iidha Rtaad adhi
aa sharma parvataanaaM vRNiimahe nadiinaam
ayaM te astu haryataH soma aa haribhiH sutaH
tam asya marjayaamasi mado ya indrapaatamaH
mo Su brahmeva tandrayur bhuvo vaajaanaam pate
yuuyaM hi SThaa sudaanava indrajyeSThaa abhidyavaH
saakaM jaataH kratunaa saakam ojasaa vavakSitha
niriNaano vi dhaavati jahac charyaaNi taanvaa
yad dha kraaNaa iradhyai dakSaM sacanta uutayaH
sanaa jyotiH sanaa sva\r vishvaa ca soma saubhagaa
saneyam ashvaM gaaM vaasa aatmaanaM tava puuruSa
ud u tye suunavo giraH kaaSThaa ajmeSv atnata
abhi tripRSTham matayaH sam asvaran
taM vo maho mahaayyam indraM daanaaya sakSaNim
vaartrahatyaaya shavase pRtanaaSaahyaaya ca
yuuyaM hi SThaa sudaanava indrajyeSThaa abhidyavaH
ὄφρʼ ἂν ἐγὼ βείω προτὶ Ἴλιον, ἠδὲ γέρουσιν
Ἀρχέλοχός τʼ Ἀκάμας τε μάχης εὖ εἰδότε πάσης.
Δεῖμός τʼ ἠδὲ Φόβος καὶ Ἔρις ἄμοτον μεμαυῖα,
ἂψ ἀνιοῦσʼ· ὥς μοι δέχεται κακὸν ἐκ κακοῦ αἰεί.
ἣν ἐμίγης ἐλθοῦσα θεῶν ἄπο καί μʼ ἀπάτησας.
οὕνεκʼ ἐγὼ Δαναοῖσι, σὺ δὲ Τρώεσσιν ἀρήγεις;
σιγῇ, πάσας δὲ Τρῳὰς λάθεν· ἦρχε δὲ δαίμων.
τεύχεα συλήσειε· μίνυνθα δέ οἱ γένεθʼ ὁρμή.
ἀλλʼ ἄγʼ ἀριστῆας Δαναῶν κάλει, ἤν τις ἀκούσῃ.
μὴ δʼ οὕτως, ἀγαθός περ ἐών, θεοείκελʼ Ἀχιλλεῦ
ἀλλὰ καὶ ὧς τοίη περ ἐοῦσʼ ἐν νηυσὶ νεέσθω,
ἔπλεο· τώ σε κακῇ αἴσῃ τέκον ἐν μεγάροισι.
ἥ τʼ ἀνὰ νῶτα θέουσα διαμπερὲς αὐχένʼ ἱκάνει·
πῶς ἐθέλεις ἐπὶ νῆας Ἀχαιῶν ἐλθέμεν οἶος
ἕστασαν ἀμφὶ βίην Διομήδεος ἱπποδάμοιο
τέκνον ἐγὼ δειλή· τί νυ βείομαι αἰνὰ παθοῦσα
πειρᾷ ἐμεῖο γεραιὲ νεωτέρου, οὐδέ με πείσεις,
μή μʼ ἀπογυιώσῃς μένεος, ἀλκῆς τε λάθωμαι·
ἐν δʼ αὐτοῖσι πύλας ἐνεποίεον εὖ ἀραρυίας,
ἕλκει· οὐ μήν οἱ τό γε κάλλιον οὐδέ τʼ ἄμεινον.
ἀλλʼ ἔτι κεῖνος κεῖται Ἀχιλλῆος παρὰ νηῒ
Ἀρχέλοχός τʼ Ἀκάμας τε μάχης εὖ εἰδότε πάσης.
χάσσασθαι πρίν γʼ ἠὲ κατακτάμεν ἠὲ ἁλῶναι.
οὐδʼ ὁπότε Λητοῦς ἐρικυδέος, οὐδὲ σεῦ αὐτῆς,
εἴσω δʼ ἀσπίδʼ ἔαξε βαλὼν μυλοειδέϊ πέτρῳ,
τὸν δʼ ὡς οὖν ἐνόησε Λυκάονος ἀγλαὸς υἱὸς
τί καὶ ἡμεῖς κινδυνεύομεν πᾶσαν ὥραν;
θῆκεν ἀνὰ μυρίκην· δέελον δʼ ἐπὶ σῆμά τʼ ἔθηκε
فَمَنْ تَوَلَّى بَعْدَ ذَلِكَ فَأُولَئِكَ هُمُ الْفَاسِقُونَ