- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Psalms 126:5
- Reference check
- Tier 1
Show text
They that sow in tears shall reap in joy.
Opening
Opening page.
Hebrew Ordinal
Showing 50 of 265 checked matches: 7 names, 258 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
They that sow in tears shall reap in joy.
The sons of Benjamin; Bela, and Becher, and Jediael, three.
yas ta indra mahiir apa stabhuuyamaana aashayat
divo dhaamabhir varuNa mitrash caa yaatam adruhaa
guhaa yad iim aushijasya gohe pra yad dhiye praayase madaaya
ko veda jaanam eSaaM ko vaa puraa sumneSv aasa marutaam
pra svaanaaso rathaa ivaarvanto na shravasyavaH
sa no niyudbhir aa pRNa kaamaM vaajebhir ashvibhiH
agner indrasya somasya devaanaam uutibhir vayam
agnim iiLiSvaavase gaathaabhiH shiirashociSam
uurjaahutir vasuunaaM shaM ca yosh ca mayo dadhe
na seshe yasya romashaM niSeduSo vijRmbhate
Νάστης Ἀμφίμαχός τε Νομίονος ἀγλαὰ τέκνα,
αἴ κέν πώς μιν ἕλῃς, δώῃ δέ τοι εὖχος Ἀπόλλων.
ἦ καὶ κυανέῃσιν ἐπʼ ὀφρύσι νεῦσε Κρονίων·
ἢ ὅ γε δίφρον ἑλών, ὅθι ποικίλα τεύχεʼ ἔκειτο,
οὔρεος ἐν κορυφῇς, ἕκαθεν δέ τε φαίνεται αὐγή,
εὗρον δὲ Κρονίωνα θεῶν ἄτερ ἥμενον ἄλλων
ὅσσον Λέσβος ἄνω Μάκαρος ἕδος ἐντὸς ἐέργει
Αἰγάς, ἔνθα δέ οἱ κλυτὰ δώματα βένθεσι λίμνης
ὣς πέσεν, ἀμφὶ δέ οἱ βράχε τεύχεα ποικίλα χαλκῷ.
ὣς οἳ κεκλήγοντες ἐπʼ ἀλλήλοισιν ὄρουσαν.
ἢ τρίπος ἠὲ γυνὴ ἀνδρὸς κατατεθνηῶτος·
ἦν δέ τις Εὐχήνωρ Πολυΐδου μάντιος υἱὸς
κάλλιφʼ, ὅτʼ ἐν Θήβῃσιν ἀπώλετο λαὸς Ἀχαιῶν.
εἴ περ γὰρ φθάμενός μιν ἢ οὐτάσῃ ἠὲ βάλῃσιν,
ὡς δὲ κύνες περὶ μῆλα δυσωρήσωνται ἐν αὐλῇ
παρμένετʼ· οὔ τοι δηρὸν ἐμὲ σχήσουσιν Ἀχαιοὶ
ὧδε γὰρ ἐξερέω, τὸ δὲ καὶ τετελεσμένον ἔσται·
ἐξ οὗ γὰρ παρὰ νηυσὶ μάχην ἤγειρας ἑταίρων,
καὶ τότε δὴ λοῦσάν τε καὶ ἤλειψαν λίπʼ ἐλαίῳ,
ἦσαν, ἐπεὶ πέντε πτύχας ἤλασε κυλλοποδίων,
νῦν μὲν ἀνώγοιμι πτολεμίζειν υἷας Ἀχαιῶν
Ζηνὸς δʼ οὐκ ἂν ἔγωγε Κρονίονος ἆσσον ἱκοίμην
ἠμάτιαι Θρῄκηθεν ἐπʼ εὐρέα πόντον ἄγουσι·
ἦ καὶ κυανέῃσιν ἐπʼ ὀφρύσι νεῦσε Κρονίων.
οἳ δὲ ἐρύσσασθαι ποτὶ Ἴλιον ἠνεμόεσσαν
ὄφρα καὶ Αὐτομέδοντα σαώσετον ἐκ πολέμοιο
ὥς τε λέων ἐχάρη μεγάλῳ ἐπὶ σώματι κύρσας
οὐ γάρ τίς μοι ἔτʼ ἄλλος ἐνὶ Τροίῃ εὐρείῃ
ὣς ἐδαΐζετο θυμὸς ἐνὶ στήθεσσιν Ἀχαιῶν.
ἂψ δʼ ἀνεχώρησεν, ὦχρός τέ μιν εἷλε παρειάς,
οἳ δὲ πανημέριοι μολπῇ θεὸν ἱλάσκοντο
Δηΐφοβος δʼ ἔκπαγλον ἐπεύξατο μακρὸν ἀΰσας·
Φθίην δʼ ἐξικόμην ἐριβώλακα μητέρα μήλων
ἀθάνατον θεὸν ὧδε βροτοὺς ἀγαπαζέμεν ἄντην·
ὣς ἐδαΐζετο θυμὸς ἐνὶ στήθεσσιν Ἀχαιῶν.
νῆας ἔπι γλαφυράς, μὴ καὶ πεφοβημένος ἔλθῃς,
لَيُدْخِلَنَّهُمْ مُدْخَلًا يَرْضَوْنَهُ وَإِنَّ اللَّهَ لَعَلِيمٌ حَلِيمٌ
ثُمَّ بَعَثْنَاهُمْ لِنَعْلَمَ أَيُّ الْحِزْبَيْنِ أَحْصَى لِمَا لَبِثُوا أَمَدًا