- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Luke 19:25
- Reference check
- Tier 1
Show text
(And they said unto him, Lord, he hath ten pounds.)
Opening
Opening page.
Hebrew Ordinal
Showing 50 of 301 checked matches: 6 names, 295 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
(And they said unto him, Lord, he hath ten pounds.)
Thanks be unto God for his unspeakable gift.
tuce tanaaya tat su no draaghiiya aayur jiivase
ni tvaa nakSya vishpate dyumantaM deva dhiimahi
atho yamasya paDbiishaat sarvasmaad devakilbiSaat
bhavaa no agne sumanaa upetau sakheva sakhye pitareva saadhuH
ye vadhva\sh candraM vahatuM yakSmaa yanti janaad anu
sa no vishvaa ati dviSaH parSan naaveva sukratuH
daadhaara kSemam oko na raNvo yavo na pakvo jetaa janaanaam
madhor dhaaraam anu kSara tiivraH sadhastham aasadaH
evaa no agne samidhaa vRdhaano revat paavaka shravase vi bhaahi
rathaM hiraNyavandhuram indravaayuu svadhvaram
rasaM te mitro aryamaa pibanti varuNaH kave
τεύχειν· ἔξοχα γάρ μιν ἐφίλατο Παλλὰς Ἀθήνη·
ναίεσκον· τῶν μὲν Πρόθοος θοὸς ἡγεμόνευε,
τὴν ἱκόμην φεύγων, ὃ δʼ ἐπαύσατο χωόμενός περ.
τὸν δʼ αὖτʼ Αὐτομέδων προσέφη Διώρεος υἱός·
αὐτὰρ ἐπεὶ κατὰ μῆρε κάη καὶ σπλάγχνα πάσαντο,
καὶ γὰρ δὴ τότε φῶτας ἐείκοσι βῆσεν ἀφʼ ἵππων
Σαρπηδών· ἀλλʼ εἴ μιν ἀεικισσαίμεθʼ ἑλόντες,
τὸν δὲ κασιγνήτη μάλα νείκεσε πότνια θηρῶν
κωφὸν γὰρ βέλος ἀνδρὸς ἀνάλκιδος οὐτιδανοῖο.
δεινὸς ἀνήρ· τάχα κεν καὶ ἀναίτιον αἰτιόῳτο.
Αἰτωλῶν, πέμπον δὲ θεῶν ἱερῆας ἀρίστους,
τὸν μὲν ποιπνύοντα μάχην ἀνὰ κυδιάνειραν
τὴν δʼ ἀπαμειβόμενος προσέφη νεφεληγερέτα Ζεύς·
ἄλλων ἀνθρώπων, ἐπὶ δὲ μνήσασθε ἕκαστος
ἐκ θαλάμου δὲ φέροντες ἐϋξέστης ἐπʼ ἀπήνης
ῥεῖα μάλʼ ὥς τε θεός, ἐκάλυψε δʼ ἄρʼ ἠέρι πολλῇ.
ἐς πεδίον καταβῆναι ἵνʼ ὅρκια πιστὰ τάμητε·
εἴ που Νέστορος υἱὸν ἔτι ζώοντα ἴδοιτο.
αὔριον ἢν ἐθέλῃσιν· ἀνάγκῃ δʼ οὔ τί μιν ἄξω.
τύμβῳ ἐπιθρῴσκων Μενελάου κυδαλίμοιο·
αὐέρυσαν μὲν πρῶτα καὶ ἔσφαξαν καὶ ἔδειραν,
κεῖνος τὼς ἀγόρευε· τὰ δὴ νῦν πάντα τελεῖται.
πολλοὶ γὰρ τεθνᾶσι κάρη κομόωντες Ἀχαιοί,
ὧδε δὲ μυθέομαι, Ζεὺς δʼ ἄμμʼ ἐπιμάρτυρος ἔστω·
ὣς φάτʼ ἐποτρύνων, οἳ δʼ ἀντίοι ἔγχεʼ ἄειραν
ἐς μισγάγκειαν συμβάλλετον ὄβριμον ὕδωρ
Σιδονίων, τὰς αὐτὸς Ἀλέξανδρος θεοειδὴς
αἰδεσθείς, μή πώς με περιστήωσʼ ἕνα πολλοί·
ἐξελάαν ἐνθένδε κύνας κηρεσσιφορήτους,
ὣς ἔφατʼ εὐχόμενος, τοῦ δʼ ἔκλυε Φοῖβος Ἀπόλλων.
αὐέρυσαν μὲν πρῶτα καὶ ἔσφαξαν καὶ ἔδειραν,
τὴν δʼ ἀπαμειβόμενος προσέφη νεφεληγερέτα Ζεύς·
ὣς εἰπὼν ἵπποισιν ἐκέκλετο φώνησέν τε·
ἢ νῦν δηθύνοντʼ ἢ ὕστερον αὖτις ἰόντα,
οὕτω που Διὶ μέλλει ὑπερμενέϊ φίλον εἶναι,
οὐκ ἔθελεν φεύγειν, πρὶν πειρήσαιτʼ Ἀχιλῆος.
فَمَنْ ثَقُلَتْ مَوَازِينُهُ فَأُولَئِكَ هُمُ الْمُفْلِحُونَ