- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Ezra 2:37
- Reference check
- Tier 1
Show text
The children of Immer, a thousand fifty and two.
Opening
Opening page.
Hebrew Ordinal
Showing 50 of 234 checked matches: 4 names, 230 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
The children of Immer, a thousand fifty and two.
And he asked the scribes, What question ye with them?
Judah was his sanctuary, and Israel his dominion.
Hear thou, my son, and be wise, and guide thine heart in the way.
a ~Ngiraso naH pitaro navagvaa atharvaaNo bhRgavaH somyaasaH
yo vardhana oSadhiinaaM yo apaaM yo vishvasya jagato deva iishe
asmaakaM te savanaa santu shaMtamaa madaaya dyukSa somapaaH
adha dhaarayaa madhvaa pRcaanas tiro roma pavate adridugdhaH
etaaM vishpatniim aa bharaagnim manthaama puurvathaa
pRthupaajaa devayadbhiH samiddho .apa dvaaraa tamaso vahnir aavaH
vasviir uu Su vaam bhujaH pR~ncanti su vaam pRcaH
devaas taM sarve dhuurvantu brahma varma mamaantaram
karNagRhyaa maghavaa shauradevyo vatsaM nas tribhya aanayat
havirbhiH shukrashociSe namasvino vayaM daashemaagnaye
praasmai gaayatram arcata vaavaatur yaH puraMdaraH
tvaM sadyo apibo jaata indra madaaya somam parame vyo\man
adhaa pitaram iSmiNaM rudraM vocanta shikvasaH
kakSiivantaM yadii punaa rathaM na kRNutho navam
semaaM no havyadaatiM juSaaNo deva ratha prati havyaa gRbhaaya
shucim arkair bRhaspatim adhvareSu namasyata
ἔκλεʼ ἐπʼ ἀνθρώπους ξείνους ἠδʼ οἷσιν ἀνάσσεις;
πρωτοτόκος κινυρὴ οὐ πρὶν εἰδυῖα τόκοιο·
σχέτλιʼ, ἐπεὶ Σαρπηδόνʼ ἅμα ξεῖνον καὶ ἑταῖρον
τὸν δʼ ἀπαμειβόμενος προσέφη πόδας ὠκὺς Ἀχιλλεύς·
μή τις νῦν ἐνάρων ἐπιβαλλόμενος μετόπισθε
σίντην· θῶες μέν τε διέτρεσαν, αὐτὰρ ὃ δάπτει·
τὸν δʼ ἀπαμειβόμενος προσέφη πόδας ὠκὺς Ἀχιλλεύς·
πολλὸς γάρ τις ἔκειτο παρήορος ἔνθα καὶ ἔνθα.
τὸν δʼ Ἕκτωρ νείκεσσεν ἰδὼν αἰσχροῖς ἐπέεσσι·
ὦρσεν ἐπʼ Ἀργείοισι λέονθʼ ὣς βουσὶν ἕλιξιν.
τὸν δʼ ἠμείβετʼ ἔπειτα Γερήνιος ἱππότα Νέστωρ·
στῆ δὲ παρʼ αὐτὸν ἰὼν καί μιν πρὸς μῦθον ἔειπε·
τὸν δʼ ἠμείβετʼ ἔπειτα Γερήνιος ἱππότα Νέστωρ·
ἐξ ἑδέων σφοῦ πατρὸς ἐναντίον· οὐδέ τις ἔτλη
ἣν διὰ μαντοσύνην, τήν οἱ πόρε Φοῖβος Ἀπόλλων·
Ἕκτορα δάκρυ χέοντες ὀδύροντο πρὸ πυλάων,
τὸν μὲν ἔπειθʼ ὑποδύντε δύω ἐρίηρες ἑταῖροι
παῖδα φίλον τιμῶν, τόν οἱ Πάτροκλος ἔμελλε
Τυδεΐδη τί παθόντε λελάσμεθα θούριδος ἀλκῆς;
τὸν δʼ ἀπαμειβόμενος προσέφη πόδας ὠκὺς Ἀχιλλεύς·
νύξʼ ἵππων ἐπιβησόμενον κατὰ δεξιὸν ὦμον·
τὸν δʼ ἀπαμειβόμενος προσέφη πόδας ὠκὺς Ἀχιλλεύς·
ῥεῖα μετεισάμενος κρατερὰς ὄτρυνε φάλαγγας.
ἔνθά κεν ὑψίπυλον Τροίην ἕλον υἷες Ἀχαιῶν,
λισσομένους· χρειὼ γὰρ ἱκάνεται οὐκέτʼ ἀνεκτός.
διχθὰ δέ μοι κραδίη μέμονε φρεσὶν ὁρμαίνοντι,
εὐχομένου, ὡς τὸ πρὶν ἐν ἀθανάτοισι θεοῖσιν,
ἀστράπτων ἐπιδέξιʼ ἐναίσιμα σήματα φαίνων.
θηρὶ μαχέσσασθαι ἕλικος βοὸς ἀμφὶ φονῇσιν·
قَالَ إِنْ لَبِثْتُمْ إِلَّا قَلِيلًا لَوْ أَنَّكُمْ كُنْتُمْ تَعْلَمُونَ