- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Matthew 24:13
- Reference check
- Tier 1
Show text
But he that shall endure unto the end, the same shall be saved.
Opening
Opening page.
Hebrew Ordinal
Showing 50 of 196 checked matches: 1 name, 195 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
But he that shall endure unto the end, the same shall be saved.
And they caught him, and beat him, and sent him away empty.
The son of Ethan, the son of Zimmah, the son of Shimei,
And he answered him, I am: go, tell thy lord, Behold, Elijah is here.
Because of the house of the LORD our God I will seek thy good.
The children of Arah, six hundred fifty and two.
And there came a voice to him, Rise, Peter; kill, and eat.
And the children of Gad built Dibon, and Ataroth, and Aroer,
For the goodman is not at home, he is gone a long journey:
ahaavy agne havir aasye\ te sruciiaa\va ghRtaM camviiaa\va somaH
anyaa vatsam bharati kSeti maataa mahad devaanaam asuratvam ekam
yasmaan na Rte vijayante janaaso yaM yudhyamaanaa avase havante
shaM no bhavantu vaajino haveSu devataataa mitadravaH svarkaaH
dadhaati ratnaM vidhate suviiryam agnir janaaya daashuSe
ya aadRtyaa shashamaanaaya sunvate daataa jaritra ukthya\m
maaM devaa dadhire havyavaaham apamluktam bahu kRchraa carantam
imaM ghaa viiro amRtaM duutaM kRNviita martyaH
yaM te shyenaH padaabharat tiro rajaaMsy aspRtam
shaM no bhava hRda aa piita indo piteva soma suunave sushevaH
tad vo vaajaa RbhavaH supravaacanaM deveSu vibhvo abhavan mahitvanam
aavir vakSaH kRNuSe shumbhamaanoSo devi rocamaanaa mahobhiH
yato viiraH karmaNya\H sudakSo yuktagraavaa jaayate devakaamaH
apa druhas tama aavar ajuSTam a ~Ngirastamaa pathyaaaa\ ajiigaH
οὔτʼ αὐτὸς κτενέει ἀπό τʼ ἄλλους πάντας ἐρύξει·
τοῦ τρισχίλιαι ἵπποι ἕλος κάτα βουκολέοντο
κέκλυτε μυρία φῦλα περικτιόνων ἐπικούρων·
ἕρδομεν ἱρὰ θεοῖς· οἳ δὲ τρίτῳ ἤματι πάντες
ξείνισʼ ἐνὶ μεγάροισιν ἐείκοσιν ἤματʼ ἐρύξας·
ἵξεσθαι, τότε δή ῥα πατὴρ ἀνδρῶν τε θεῶν τε
ἦ μέν μοι πρόφρων ἔπεσιν καὶ χερσὶν ἀρήξειν·
ὣς φάτο, τοῦ δʼ αὐτοῦ λύτο γούνατα καὶ φίλον ἦτορ·
ἀργυρίου ἢ χρυσίου ἢ ἱματισμοῦ οὐδενὸς ἐπεθύμησα·
οὔτʼ αὐτὸς κτενέει ἀπό τʼ ἄλλους πάντας ἐρύξει·
Ζῆνʼ ὕπατον μήστωρα μάχης ἐπιτάρροθον εἶναι·
τρὶς μὲν ἔπειτʼ ἐπόρουσε θοῷ ἀτάλαντος Ἄρηϊ
βλάψε δέ οἱ φίλα γούναθʼ· ὃ δʼ ὕπτιος ἐξετανύσθη
τὸν δʼ Ἕκτωρ νείκεσσεν ἰδὼν αἰσχροῖς ἐπέεσσιν·
πρίν τι κακὸν παθέειν· ῥεχθὲν δέ τε νήπιος ἔγνω.
ἄφθιτον ἀστερόεντα μεταπρεπέʼ ἀθανάτοισι
μέσσου δουρὸς ἑλών· τοὶ δʼ ἱδρύνθησαν ἅπαντες.
τῷ μὲν νικήσαντι μέγαν τρίποδʼ ἐμπυριβήτην,
ἵππους εὖ κατὰ κόσμον ἐρυκέμεν αὖθʼ ἐπὶ τάφρῳ,
Ἶρίν τʼ ἐλθέμεναι καὶ Ἀπόλλωνα κλυτότοξον,
⸀Τί σοι θέλεις ποιήσω; ὁ δὲ εἶπεν· Κύριε, ἵνα ἀναβλέψω.
καί μʼ ἐπέρασσας ἄνευθεν ἄγων πατρός τε φίλων τε
ὃ ἡτοίμασας κατὰ πρόσωπον πάντων τῶν λαῶν,
ᾤχετʼ, ἐπεί ῥʼ ἅλιον στιβαρῆς ἀπὸ χειρὸς ὄρουσεν.
πάντῃ ἀνὰ στρατὸν εὐρὺν Ἀχαιῶν· ἄμμι δὲ μάντις
أَفَمَنْ كَانَ عَلَى بَيِّنَةٍ مِنْ رَبِّهِ كَمَنْ زُيِّنَ لَهُ سُوءُ عَمَلِهِ وَاتَّبَعُوا أَهْوَاءَهُمْ
وَمَا أَصَابَكُمْ مِنْ مُصِيبَةٍ فَبِمَا كَسَبَتْ أَيْدِيكُمْ وَيَعْفُو عَنْ كَثِيرٍ