- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Job 27:1
- Reference check
- Tier 1
Show text
Moreover Job continued his parable, and said,
Opening
Opening page.
Hebrew Reduced
Showing 50 of 718 checked matches: 8 names, 710 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
Moreover Job continued his parable, and said,
He had also seven sons and three daughters.
Ye call me Master and Lord: and ye say well; for so I am.
Whoredom and wine and new wine take away the heart.
So king Solomon was king over all Israel.
brahmaNaagniH saMvidaano rakSohaa baadhataam itaH
agne shukreNa shociSaa vishvaabhir devahuutibhiH
yas tityaaja sacividaM sakhaayaM na tasya vaacy api bhaago asti
yaM krandasii saMyatii vihvayete pare .avara ubhayaa amitraaH
adyaa no deva savitaH prajaavat saaviiH saubhagam
imaa dhaanaa ghRtasnuvo harii ihopa vakSataH
samidhaa yo nishitii daashad aditiM dhaamabhir asya martyaH
bibhrad draapiM hiraNyayaM varuNo vasta nirNijam
yo nuunam mitraavaruNaav abhiSTaya aacakre havyadaataye
somo asmabhyaM dvipade catuSpade ca pashave
ye drapsaa iva rodasii dhamanty anu vRSTibhiH
raNvaH puriiaa\va juuryaH suunur na trayayaayyaH
σεῦ ἀποτεθνηῶτος; ὅ μοι νύκτάς τε καὶ ἦμαρ
Ἕκτορ ἐπεί με κατʼ αἶσαν ἐνείκεσας οὐδʼ ὑπὲρ αἶσαν,
Τρώων, ἀλλὰ καὶ αὐτοὶ ὑπʼ Ἀργείοισι φέβοντο.
μηδὲ σύ γʼ αἰδόμενος σῇσι φρεσὶ τὸν μὲν ἀρείω
νηυσὶν ἐπικρατέως, οἳ δὲ ῥηγμῖνι θαλάσσης
ᾔδει γὰρ ὅτι διὰ φθόνον παρέδωκαν αὐτόν.
ἦ ῥʼ ἅλιον τὸν μῦθον ὑπέστημεν Μενελάῳ
τοῦ καὶ κινυμένοιο Διὸς κατὰ χαλκοβατὲς δῶ
χαλκῷ δῃώσωσιν ἀμυνόμενοι περὶ νηῶν.
ἤτοι μέν ῥʼ ἔμʼ ἔπαυσας ἐπὶ Τρώεσσι μάχεσθαι·
μακάριοι οἱ ἐλεήμονες, ὅτι αὐτοὶ ἐλεηθήσονται.
νωλεμέως ἐχέμεν, κρατερὴν δʼ ἀποθέσθαι ἐνιπήν.
ἄχνυται, οὐδέ τί οἱ δύναμαι χραισμῆσαι ἰοῦσα.
ὧδέ τε θαρσαλέοι καὶ τλήμονες, ὡς Ἀφροδίτη
σμερδαλέην, ἣν οὐδὲ Διὸς δάμνησι κεραυνός·
ἀλλʼ ἐφομαρτεῖτε· πλεόνων δέ τι ἔργον ἄμεινον.
ὅπλεσθαι· τὰ δὲ δῶρα ἄναξ ἀνδρῶν Ἀγαμέμνων
οὖτα κατὰ λαπάρην· ὃ δʼ ἀνετράπετʼ, ἀμφὶ δʼ ἄρʼ αὐτῷ
αἰχμὴ χαλκείη· τὸν δὲ σκότος ὄσσε κάλυψε,
χειρὸς ἄπο στιβαρῆς ἅλιον πηδῆσαι ἄκοντα,
ὄφρʼ ἔτι καὶ Τρώων πειρήσομαι ἀντίον ἐλθὼν
Ἕκτορα δεῦρʼ ἐρύσας δώσειν κυσὶν ὠμὰ δάσασθαι,
τῇ περ δώδεκα παῖδες ἐνὶ μεγάροισιν ὄλοντο
νῦν δʼ ἐμὲ μὲν στυγέει, Θέτιδος δʼ ἐξήνυσε βουλάς,
πὰρ νηῶν ἀνιόντες ὅσοι βεβλήατο χαλκῷ
μνῆσαι πατρὸς σοῖο θεοῖς ἐπιείκελʼ Ἀχιλλεῦ,
πᾶσι μάλα, πρῶτον δʼ Ἱκεταονίδην ἐνένιπεν
οἴκῳ ἐν ἡμετέρῳ ὁπότε Κρήτηθεν ἵκοιτο.
σεῦ ἀφαμαρτούσῃ χθόνα δύμεναι· οὐ γὰρ ἔτʼ ἄλλη
τοσσάκι μιν μέγα κῦμα διιπετέος ποταμοῖο
ὄρσο πέπον Καπανηϊάδη, καταβήσεο δίφρου,
λοιβῆς τε κνίσης τε· τὸ γὰρ λάχομεν γέρας ἡμεῖς.
وَقَالُوا أَإِذَا كُنَّا عِظَامًا وَرُفَاتًا أَإِنَّا لَمَبْعُوثُونَ خَلْقًا جَدِيدًا