- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Mark 11:19
- Reference check
- Tier 1
Show text
And when even was come, he went out of the city.
Opening
Opening page.
Hebrew Reduced
Showing 50 of 669 checked matches: 9 names, 660 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
And when even was come, he went out of the city.
And that he was seen of Cephas, then of the twelve:
Then again Abraham took a wife, and her name was Keturah.
pra somaaso vipashcito .apaaM na yanty uurmayaH
aa krandaya balam ojo na aa dhaa ni STanihi duritaa baadhamaanaH
imaa u tvaa puruuvaso giro vardhantu yaa mama
saMvRktadhRSNum ukthya\m mahaamahivratam madam
ghRtasya dhaaraa abhi caakashiimi hiraNyayo vetaso madhya aasaam
namovaake prasthite adhvare naraa vivakSaNasya piitaye
aa no devaH savitaa traayamaaNo hiraNyapaaNir yajato jagamyaat
imaa nu kam bhuvanaa siiSadhaamendrash ca vishve ca devaaH
indo yad adribhiH sutaH pavitram paridhaavasi
kadaa sutaM tRSaaNa oka aa gama indra svabdiiva vaMsagaH
sadyaH so asya mahimaa na saMnashe yaM kSoNiir anucakrade
kaNvaasa indra te matiM vishve vardhanti pauMsyam
φίλε κασίγνητε σθένος ἀνέρος ἀμφότεροί περ
εἴ κεν ἐμὲ ζωὸν πεπύθοιτʼ ἐπὶ νηυσὶν Ἀχαιῶν.
ἑρπύζων παρὰ πυρκαϊὴν ἁδινὰ στεναχίζων.
Πηνέλεως δὲ Λύκων τε συνέδραμον· ἔγχεσι μὲν γὰρ
ὧδε δέ τις εἴπεσκεν ἰδὼν ἐς πλησίον ἄλλον·
Χαλκωδοντιάδης μεγαθύμων ἀρχὸς Ἀβάντων.
Δαρδανίδῃ Πριάμῳ· ὃ δʼ ὑπέσχετο θυγατέρα ἥν.
πῦρ μέγα καιόντων· φυλακὴ δέ τις ἔμπεδος ἔστω
λέγει αὐτῷ ἡ γυνή· Κύριε, θεωρῶ ὅτι προφήτης εἶ σύ.
ὅσσον ἐμοί· τάχα κέν ἑ κύνες καὶ γῦπες ἔδοιεν
πρὶν πιέειν πρὶν λεῖψαι ὑπερμενέϊ Κρονίωνι.
ᾧ Τρῶες κατὰ ἄστυ θεῷ ὣς εὐχετόωντο.
τὸν μὲν ἀπαινύμενον κλυτὰ τεύχεα, τὸν δʼ ἐπὶ γαίῃ
Ἕκτωρ δʼ ὡς Σκαιάς τε πύλας καὶ φηγὸν ἵκανεν,
οὔ θην οἴοισίν γε πόνος τʼ ἔσεται καὶ ὀϊζὺς
αὐτὰρ ἔμʼ Ἀγχίσης, Πρίαμος δʼ ἔτεχʼ Ἕκτορα δῖον.
παῖδες δʼ ὀρφανικοί· ὃ δέ θʼ αἵματι γαῖαν ἐρεύθων
τὸν δʼ εἴ πέρ τε λάθῃσι καταπτήξας ὑπὸ θάμνῳ,
οἵ ῥʼ ἔτι μερμήριζον ἐφεσταότες παρὰ τάφρῳ.
κούρους πεντήκοντα· δύω δʼ ἡγήτορες ἦσαν,
Πάνδαρον ἀντίθεον διζημένη εἴ που ἐφεύροι.
ζωὸν ἕλε βλαφθέντα κατὰ κλόνον· ἀλλά οἱ αὖθι
οὔρεος ἐν βήσσῃσιν, ἐπεί τʼ ἐκορέσσατο χεῖρας
ὡς αἰεὶ ἔλποιτο κιχήσεσθαι ποσὶν οἷσι·
οὐδʼ ἐθέλουσι μάχεσθαι ἐπὶ πρυμνῇσι νέεσσι.
σῇ ποθῇ· οὐ μὲν γάρ τι κακώτερον ἄλλο πάθοιμι,
κτείνειν ὅν κε θεός γε πόρῃ καὶ ποσσὶ κιχείω,
Τρώων ἢ Λυκίων, τῷ μὲν κλέος, ἄμμι δὲ πένθος.
αὔτως γὰρ ἐπέεσσʼ ἐριδαίνομεν, οὐδέ τι μῆχος
ὧδε δέ τις εἴπεσκεν ἰδὼν ἐς πλησίον ἄλλον·
τεύχεα μέν οἱ κεῖται ἐπὶ χθονὶ πουλυβοτείρῃ,
τῷ δόμεν ὃς μετὰ τοῖσι δίκην ἰθύντατα εἴποι.
ἐσθλὸν ἐόντʼ ὀλέσωσιν ἐνὶ Σκαιῇσι πύλῃσιν.
γείνατʼ, ἐπεί ῥα τοκεῦσιν ἅμʼ ἕσπετο μῆλα ἰδέσθαι·
وَقَالُوا اتَّخَذَ الرَّحْمَنُ وَلَدًا سُبْحَانَهُ بَلْ عِبَادٌ مُكْرَمُونَ