- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Hebrews 11:18
- Reference check
- Tier 1
Show text
Of whom it was said, That in Isaac shall thy seed be called:
Opening
Opening page.
Hebrew Reduced
Showing 50 of 665 checked matches: 7 names, 658 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
Of whom it was said, That in Isaac shall thy seed be called:
And Cush begat Nimrod: he began to be a mighty one in the earth.
So shall I keep thy law continually for ever and ever.
yan maat somaaso mamadan yad ukthobhe bhayete rajasii apaare
prabodhayanty aruNebhir ashvair oSaa yaati suyujaa rathena
anu te dyaur bRhatii viirya\m mama iyaM ca te pRthivii nema ojase
atraa sakhaayaH sakhyaani jaanate bhadraiSaaM lakSmiir nihitaadhi vaaci
jaatavedase sunavaama somam araatiiyato ni dahaati vedaH
varSiSThakSatraa urucakSasaa naraa raajaanaa diirghashruttamaa
sapta disho naanaasuuryaaH sapta hotaara RtvijaH
apaaM sakhaa prathamajaa Rtaavaa kva\ svij jaataH kuta aa babhuuva
taabhir aa yaatam uutibhir navyasiibhiH sushastibhiH
aadityaanaam avasaa nuutanena sakSiimahi sharmaNaa shaMtamena
tava kratvaa saneyaM tava raatibhir agne tava prashastibhiH
δεύτερος αὖθʼ ὡρμᾶτο βοὴν ἀγαθὸς Διομήδης
πρώτῃ ἐν ὑσμίνῃ, Κλονίον δʼ ἕλε δῖος Ἀγήνωρ.
οὐδʼ ὅ γε πρὶν Δαναοῖσιν ἀεικέα λοιγὸν ἀπώσει
καὶ τὴν μὲν προπάροιθε ποδῶν Ἀχιλῆος ἔθηκεν,
νῦν δʼ ἐμὲ μὲν μέγα κῦδος ἀφείλεο, τοὺς δὲ σάωσας
οἵ τʼ ἄμυδις κονίης μεγάλην ἱστᾶσιν ὀμίχλην,
τὼ δὲ κυκηθήτην· ὃ δʼ ἐναντίον ὦρτο λέων ὣς
Μηριόνης δὲ Φέρεκλον ἐνήρατο, τέκτονος υἱὸν
δή ῥα τότʼ αἰνοτάτην ἔριδα πτολέμοιο τάνυσσαν
σκυζομένη Διὶ πατρί, χόλος δέ μιν ἄγριος ᾕρει·
οὔτέ τινʼ ἐξοπίσω νεκροῦ χάζεσθαι ἀνώγει
ἐξ οὗ περ πάντες ποταμοὶ καὶ πᾶσα θάλασσα
χαλκῷ ταμνομένη τέρενα χθονὶ φύλλα πελάσσῃ·
ἵππους δʼ Ἀτρεΐδαο κιχάνετε, μὴ δὲ λίπησθον,
ἀσπίδʼ ἐνὶ κρατερῇ· ὃ δὲ δεύτερον ὄρνυτο χαλκῷ
κάππεσεν ἐν κονίῃσι νέον φοίνικι φαεινός.
ὡς καὶ νῦν ἅλιον στρατὸν ἤγαγεν ἐνθάδʼ Ἀχαιῶν,
θηεῦντο μέγα ἔργον Ἀχαιῶν χαλκοχιτώνων.
δῆμον Ἐρεχθῆος μεγαλήτορος, ὅν ποτʼ Ἀθήνη
Τρῶες μὲν κλαγγῇ τʼ ἐνοπῇ τʼ ἴσαν ὄρνιθες ὣς
ὣς ἄρα φωνήσασα πάλιν τράπεθʼ υἷος ἑοῖο,
ἔνθʼ ἵππους ἔστησε ποδήνεμος ὠκέα Ἶρις
ἡμῖν δʼ εἴνατός ἐστι περιτροπέων ἐνιαυτὸς
οἳ δʼ ἰθὺς πόλιος καὶ τείχεος ὑψηλοῖο
τὰς Εὔμηλος ἔλαυνε ποδώκεας ὄρνιθας ὣς
ἢ αὐτοὶ παρὰ νηυσὶ δαμείετε ποντοπόροισιν.
Βοιωτῶν δʼ ἔμπλην ἐπʼ ἀριστερὰ θωρήσσοντο.
ἀλλʼ εἶμʼ, ὄφρα ἴδωμι φίλον τέκος, ἠδʼ ἐπακούσω
τοῖσι δʼ ὑπὸ χθὼν δῖα φύεν νεοθηλέα ποίην,
μῆνιν ἀπειπόντος μεγαθύμου Πηλεΐωνος.
δεύτερος· οὐδʼ ἔτʼ ἔασεν Ἀπόλλων κῦδος ἀρέσθαι,
δακρύσας ἑτάρων ἄφαρ ἕζετο νόσφι λιασθείς,
ποιμένος ἀφραδίῃσι διέτμαγεν· οἳ δὲ ἰδόντες
οὖτά με Τυδέος υἱὸς ὑπέρθυμος Διομήδης,
αἶψα δʼ ἐλεύσομαι αὖτις, ἐπὴν εὖ τοῖς ἐπαμύνω.
لِيَكْفُرُوا بِمَا آتَيْنَاهُمْ وَلِيَتَمَتَّعُوا فَسَوْفَ يَعْلَمُونَ